Mindenki jól van.
Köszöni szépen a postás,
meg a pultos is a kocsmában.
Gyuri bácsi sírt ás,
A Doktor Úr pedig műt álmában
Nem csalás, nem ámítás,
családi csomagolás. Bontatlan.
Csak úgy ragyognak az arcok,
a szívek világítva dobognak.
Világbéke van, nincsenek már harcok.
A lámpákat felkapcsolják.
Olyan kurvanagy fényesség van, hogy az angyalok
napszemüvegben vakulnak.
Nem szólnak háborúról az üres-szívű lantok.
Soha, senki nem mondta,
könnyű lesz. De nem említették,
hogy nem lesz bajod gonddal,
hogy nem lesz nehéz.
Látod, a többiek mosolyognak,
Fogsoruk görbe töredék,
és sok közülük bicebóca.
