Hozzám érsz,
életre kelek.
Kezed körülfonja nyakam,
lágyan végigsímítasz
rajtam.
S én beszélek hozzád.
Szerelmesen, vagy ordítva,
halk dallamban, vagy keményen.
És megunsz, és elteszel
engem, hogy újra
elővehess.
Gitár
2010.03.30. 20:18
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://stucksanity.blog.hu/api/trackback/id/tr881882113
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.